Házépítés költségei napjainkban

Ahogy a Házépítés előtt – alapszabályok és számok, melyeket feltétlenül érdemes tudnia cikkünkben említettük, 2016-ban bruttó 180.000-185.000 Ft-tól indulnak a házépítés során kalkulálandó négyzetméter árak.

Házépítés költségei

De hogyan is képzeljük el, hogy mit takar ez a bekerülési érték egy házépítés során?

házépítés költségei
Fénykép forrása: hazai.kozep.bme.hu/

Ez a tipikusan „alsó” kategóriás – új családi ház esete! Ahogyan az autóknál is van megkülönböztetés, úgy itt is találunk Trabant és Mercedes kategóriát. Ez a Lada, vagy Wartburg esete körülbelül, tehát jelen esetben egy teljesen átlagos – nyomott négyzetméterárról beszélünk! Olcsóbban már csak saját magunk tudjuk megoldani, vagy bontott építőanyagok felhasználásával, az lenne a Trabant kategória.

Nézzük meg egy 100 nm-es újépítésű ingatlan bekerülési értékét!

Bruttó, vagy nettó négyzetméter alapterületről beszélünk?

Első körben tisztázandó, hogy az építőipari vállalkozók mindig a nettó – tehát hasznos négyzetméter árról beszélnek. Esetünkben is a 180-185 ezer forint /nm a nettó területre vetítődik, melyek kalkulálnunk kell egy házépítés során.

Telek költségei

Teljesen sík – üres telekről beszélünk, könnyű megközelíthetőséggel, aszfaltos utcában, közel a főúthoz. Tehát semmilyen dimbes – dombos terület, és homokos – sziklás talaj sem nehezíti meg az építkezést. Ezek mind jelentősen növelnék a házépítés költségeit.

Közművek költségei

Természetesen a közművek már bevezetésre kerültek a telekre. Ha itt elmaradás van, akkor azok a házépítés költségeit – alap esetben is – több százezer forinttal is megnövelnék.

Az épülő ház elhelyezkedése a telken belül

A ház közel, maximum 10-15 méterre épül az utcafronttól – sík területen, normál, anyagos területen. Ha ennél távolabb helyezkedik el a leendő családi házunk, akkor ismét változnak a ház, jelen esetben a közművek bekerülési-bevezetési költségei, a betonozási, vagy éppen rakodási díjak.

Házalap költségei

Jelen esetben egy 80×100 cm vastag beton sávalapot kell elkészíteni, vasbeton hálóval és legalább egyszeri vízszigeteléssel. Földmunkával, feltöltéssel, közműkiállásokkal, az építőipari vállalkozók munkadíjával és anyagköltséggel megközelítőleg 3-3,5 millió forinttal kell számolnunk, mire kibújik az épület a föld alól.

Főfalak és szigetelés költségei

Főfalként 30 cm-es Wienerberger téglával, és kb. 8-10 cm-es dryvit szigeteléssel számolhatunk ennél a háznál. Minden további igény, extra költségnövekedést eredményez az épülő háznál – az említett négyzetméter árakhoz képest. Amennyiben nem dryvit szigetelést szeretnénk, hanem kőzetgyapotot, vagy éppen csak sima vakolatot, esetleg 38-44 cm vastag téglafalat, az mind-mind jelentős anyagi költségnövekedést eredményez.

Tehát eddig van egy teljesen “átlagos” házunk, egy “átlagos” telken, amin már állnak a főfalak.

Födém költségei

Födémként lényegében fa födémmel számolhatunk, amennyiben vasbeton béléstestes, vagy monolitbetonból készültet szeretnénk, bizony jobban bele kell nyúlnunk a zsebünkbe.

Tető költségei

Ennek megfelelően a tetőnél sem számíthatunk túl nagy „was ist das”-ra, mivel egy sátortető kivitelezése, és cserép igénye sokkal többe kerül, mint egy hagyományos nyeregtetőé. A manzárdtetőről már ne is beszéljünk, de lapos tető esetében is horribilis anyagi javakat emészt fel például a megfelelő vízszigetelés.

Aljzat- és födémszigetelés költségei

8-10 centiméteres nikecell aljzatszigeteléssel, és max. 20 centiméteres kőzetgyapot szigeteléssel kalkulálhatunk a födémre, ez az, ami belefér a költségkeretünkbe – jelen esetben.

Belső falak költségei

Ezek után jöhetnek a belső válaszfalak, ahol leginkább Ytong téglában érdemes gondolkodnunk 10 centiméteres vastagságban, mert ez is jelentős költségcsökkentést jelent a házépítés során. A tégla válaszfalakat vakolni kell két oldalról, majd glettelni és festeni, míg az Ytongnál bőven elegendő a kétszeri glett és a festés – csiszolás után.  Persze, ha hálózni szeretnénk a későbbi repedések elkerülése végett, akkor ott már találkozunk “némi” extra felárral anyag- és munkadíj tekintetében.

Vakolás költségei

A főfalak vakolása jelen esetben szinte elkerülhetetlen, egyedül talán a kevésbé természetes hatású gipszkartonozás lehet egy opció. Mivel négyzetméter árban nincs nagy különbség a két technológia között, így inkább a vakolás ajánlott, bár több hulladékkal és takarítanivalóval jár.

Gépészet költségei

Ebbe a 180-185 ezer forintos bruttó négyzetméterárba egy új ház – építési költsége során alap radiátoros gázfűtéssel kell kiegyeznünk, 24 kW-os olasz, vagy francia gázkazánnal. Ha már “nevesebb” kazánt szeretnénk, vagy/és hőtárolót, esetleg padlófűtést, ott bizony ismét költségnövekedéssel kell számolnunk a házépítés során.

Villanyszerelés költségei

A fent említett összegbe egy teljesen átlagos háztartás elektromos áram igénye tartozik. Az alanyi jogon járó 3×16 amper áll rendelkezésre az áramszolgáltató által, tehát nincsen semmilyen extra igényünk, mint pirolitikus villanysütő, központi porszívó, vagy éppen szárítógép. Nem kell minden oldalra falikar a nappaliba, vagy hálószobákba, és teljesen átlagos mennyezeti lámpáink vannak, minden csecse-becse nélkül, 1-1 helyről szabályozva.

Külső nyílászárók költségei

Az említett 100 nm-es családi házunk esetében – melynek bekerülési értéke bruttó 18 millió forint – hagyományos műanyag nyílászárókkal számoltunk, 1 bejárati ajtóval és 1 teraszajtóval, normál méretezésű ablakokkal, 2 rétegű üvegezéssel. Ha már redőnyöket szeretnénk, vagy tolóajtót a teraszra, esetleg fa ablakokat, vagy 3 rétegű üvegezést – mindenképp számoljunk több százezer, akár milliós költségnövekedéssel a házépítés során.

Belső nyílászárók költségei

Standard CPL ajtók kerülnek beépítésre, minden extra design és üvegezés nélkül. Így megúszhatjuk darabját bruttó 40-45 ezer forint körül. Ha már üveges ajtóra, vagy osztott kazettákra van szükségünk, akkor megközelítőleg az ára a duplájára fog emelkedni – darabonként.

Hideg- meleg burkolatok költségei

A fürdőszobában maximálisan 180-210 cm-es belmagasságig való csempézéssel kell megelégednünk ebben a bekerülési értékben, és körülbelül 2.000-2.500 Ft-os négyzetméter áru burkolattal számolhatunk. Ez igaz a többi helyiségre is, ahol a padlóra hidegburkolatot szeretnénk. Munkadíjra még egyszer ennyivel kell kalkulálnunk minimum. Melegburkolat esetén laminált padlólapot szerezhetünk be ezért az árért, melynek lerakási költsége ezer pár száz forintért már megvalósítható. A szegélyezést se felejtsük el soha, melyet méterre számolnak a szakemberek, és szintén aranyárban mérik főleg – a hidegburkolatok esetében.

És végül a festés költségei

Glettelés és csiszolás után 2 réteg – fehér – normál Héra festékkel kell számolnunk. Ha már latex, vagy színes falat szeretnénk, azt akkor bizony elfelejthetjük ebben a négyzetméter árban.

Összegzés a házépítés költségeiről

Ahogy látjuk egy teljesen „mezei”, átlagos családi házról beszélhetünk jelen esetben. Amennyiben bármilyen extra elképzelésünk és igényünk van, az már jelentősen növeli az árakat. Ahogy a telek – azaz az építkezés elhelyezkedése is, hogy szeretnénk-e garázst, pincét és így tovább.

Átlagosan azt tudjuk mondani, hogy az eddigi tapasztalatok alapján – amivel nem minden tervező ért egyet, de ezt meghagyjuk nekik – egy kétszintes épület, hasonló nettó négyzetméter összterülettel kb. 10%-kal kedvezőbb árréssel építhető meg, mint egy 1 szintes – ugyanazon építőanyagokból. Kisebb az alapozási terület és a földmunka is kevesebb, valamint kisebb tetőt kell építtetni. Összességében egy normál vasbeton födémmel, tartópillérekkel és egy lépcsővel egészül ki az egyszinteshez képest.

Az alábbi folytatásban említést teszünk arról, amiről sokan megfeledkeznek, vagy/és elfelejtik őket tájékoztatni a tervezők és kivitelezők közül, azaz mik azok az „extra” költségek, amivel házépítés során mindenképp számolnunk kell.

 


 

Házépítés „rejtett” költségei a tervezési fázisban

Eddig kifejtettük, hogy milyen műszaki tartalommal rendelkezik egy manapság 18 millió forint körül megépíthető 100 négyzetméteres családi ház.

házépítés rejtett költségei
Kép forrása: projektkladno.cz

Igen ám, de azon kívül, hogy mennyi minden változott a régi időkhöz képest a kivitelezés struktúrájában és költségeiben, melyről részletesen írunk az Építőipar régen és most cikkünkben, így úgy gondoljuk, hogy szót kell ejtenünk az összes járulékos költségről is, amely egy új építésű családi ház esetén – extra költségként – minden esetben felmerül.

Ezekről a tényekről sem az építőipari kivitelező, sem a tervező nem tájékoztat minket általában megfelelően, mint alapvetően kalkulálandó költségekről. Vagy azért nem, mert nem az ő dolga, vagy nem is tudja, hogy nem tudjuk, vagy, mert nincs tisztában vele…és még számos oka lehet. Amennyiben lebonyolítót fogadunk, akkor már rálátásunk lehet ezekre a felmerülő költségekre, melyek a házunk építése során felmerülnek.

Telek adottságai miatt felmerülő költségek

Érdemes tisztában lenni azokkal az alap tézisekkel, hogy amennyiben dombos területre, vagy sziklás, esetleg lápos, vagy homokos talajra szeretnénk építkezni, azok jelentősen megnövelik a házépítés költségeit. Sokkal több munkagépre, kézi munkaerőre, vagy vízszigetelő anyagra, esetleg betonra és vasacélra lesz szükségünk, mint egy sík – könnyen megközelíthető, anyagos területen való építkezés során. Ezek bizony – nem extrém esetben is – több millió forintos többlet költséget jelentenek az építkezés alatt.

Előfordulhat az is, hogy egy már meglévő házat kell elbontani a telekről. Ebben az esetben – a bontási műveleteken felül – a sitt kitermelés és elszállítás költségeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ilyenkor érdemes előre tájékozódni, hogy esetleg van-e felhasználható építőanyag, vagy nyílászáró a bontásra váró épületben, amit fel tudunk használni, vagy másnak tovább tudunk értékesíteni.

Közművek költségei

Amennyiben a közművek közül bármelyik is az utcafronton helyezkedik el, úgy bizony közmű csatlakozási díjat kell fizetnünk. Területenként és szolgáltatóként ez változó összeget jelent, melyet mindenképp célszerű előre leinformálni. Ha mind a négy közműre, vízre – villanyra – csatornára és gázra is szükségünk lesz, és nincsenek a telken belül, akkor bizony tetemes összeggel kell számolnunk a komfortunk érdekében.

A telken belüli elvezetés is méterenként több tízezer forintba kerül – anyaggal és munkadíjjal együtt, így ezért sem mindegy, hogy az utcafronttól hova tervezzük az épületet elhelyezni.

Abban az esetben pedig, ahol több száz méterre van, például az utolsó villanypózna, ahonnan elektromos áramot tudunk vételezni, akkor még akár sok-sok millió forintunk, és rengeteg időnk is bánja, mire a szolgáltató a szükséges lépéseket megteszi (tervezés, kivitelezés) az érdekünkbe. Ilyenkor a megfelelő közműfejlesztési hozzájárulás összegét is célszerű kiderítenünk.

Ezért is javasoljuk, hogy minden esetben kérje ki szakember véleményét ingatlanvásárlás előtt, aki egyezteti az Ön elképzeléseit – a kiszemelt területtel összhangban. Sok-sok csalódástól és felesleges pénzkiadástól mentheti meg magát, amennyiben pontos és naprakész információval rendelkezik.

Tervezési költségek

Alapvetően két csoportra bonthatjuk a megrendelőket egy családi ház tervezésénél. Van, aki már előre keres egy fővállalkozó kivitelezőt (korábbi nevén generálkivitelezőt – lásd, cikkünket az Érvényes fogalmak az építőiparban), mivel tudja, hogy amennyiben megállapodik az illetővel, úgy a tervezést a vállalkozó „ajándékba” adhatja neki. Igazából ez a legszerencsésebb eset, mert itt a tervező vélhetően jó viszonyt ápol a fővállalkozó kivitelezővel, és a házépítés költségeit – az együttműködésüknek köszönhetően – minimalizálni tudják.

A másik csoportba tartozó megrendelők első körben egy tervezőt keresnek fel, aki az általuk megálmodott családi házat a telkükre elhelyezi – papíron. Itt mivel még nincs valódi fővállalkozó kivitelező gárda mögötte, bizony könnyen felmerülhet, hogy a később kiválasztott kivitelező, és a tervező nem fognak tudni emberileg és/vagy szakmailag együttműködni. Ez nekünk sok mentori feladatot jelenthet, ami a befektetett időnket, a beruházás ütemét és, ezáltal a házépítés költségeit ismételten jelentősen megnövelhetik.

Fontos megjegyezni, hogy 2016. január 1-jétől kezdve már nincs szükség építési engedélyre – 300 négyzetméter alatti családi ház építéséhez, emiatt a tervezők felelősségi köre, ezáltal az építkezésen töltött ideje, és a megbízási díjai is jelentősen megnövekedtek. Ezek természetesen ismételten a házépítésünk költségeit növelik.

Műszaki ellenőr költségei

Ahogy az Építtetői felelősségi körök cikkünkben már részletesen kitértünk rá, a megrendelő törvényi kötelezettsége műszaki ellenőrt fogadni. A kiválasztást már célszerű a tervezési fázisban megtenni, hogy az anyagi lehetőségeinkhez tudjuk igazítani a beruházás költségeit és nem fordítva.

A műszaki ellenőr ráadásul minden esetben a mi érdekeinket tartja szem előtt és, ezáltal egyeztet a tervezővel, a fővállalkozó kivitelezővel és természetesen velünk.

 


 

Házépítés járulékos költségei

Ejtsünk a következőkben szót azokról a házépítés során felmerülő költségekről, melyek nagyban meghatározzák egy új építésű ház bekerülési értékét. Ezekkel rendszerint nem számolunk előre, mert vagy a fővállalkozó kivitelező (volt generálkivitező) nem ejt róla szót, vagy nincs kellő tapasztalatunk még ezen a téren. Itt kell megjegyeznünk, hogy ezek csak az adott beruházás területén kalkulálható tételek, hiszen minden telek és minden ház más és más.

házépítés költségei - kert
Kép forrása: citikert.hu

De jelen esetben – a fent említett – sík, agyagos területen épült, könnyen megközelíthető, nettó 100 nm alapterületű házról beszélünk, 10 méterre az utcától. A további szemléltetés érdekében pedig egy hozzá kapcsolódó 1000 nm-es telket veszünk alapul.

Kerítésépítés költségei

Amennyiben egy bekerítetlen telket vásárolunk, vagy nem megfelelő számunkra a meglévő kerítés, akkor bizony célszerű szem előtt tartanunk az alábbiakat. Kalkuláljunk be jó előre több százezer, de inkább több millió forintot erre a projektre. Bár lehet már találni az interneten sima dróthálós kerítést – beton oszlopokkal – nettó 1000 Ft/méterenként, de valljuk be őszintén, hogy ez általában egy új építésű családi házhoz nem passzol, még a szomszédoktól való leválasztásra sem.

Helyette a manapság sokkal divatosabb – zöld bevonatos – dróthálót szerelik, ami bizony lényegesen drágább. Festett, zártszelvény oszlopokkal méterenként – betonszegély nélkül – nettó 10.000 ft körül mozog munkadíjjal együtt a bekerülési értéke, 180 centiméteres magasságig. Itt a két oldal- és a hátsó kerítés, összesen 120 folyóméter (50+50+20) hosszúságban nettó 1.200.000 Ft körül kalkulálandó, mint járulékos költség a házépítés során.

Az utca felé sokszor beton alapzattal és zsalukővel, majd rajta csiszolt és festett fakerítéssel találkozhatunk, műkő fedlappal. Ennek folyómétere – anyagköltséggel és munkadíjjal számolva – bizony könnyen elérheti a 30, esetenként 50.000 forintos folyóméterenkénti árat.

Jelen esetben egy 20 méter széles – átlagos frontszélességgel rendelkező – telek esetében csak ez bizony 600 ezer és 1 millió közötti összeget emészt fel.

Érdemes még számolnunk egy 4-5 méter széles gépkocsi bejáróval, melyhez egy kapu – cca. 4-500 ezer forintba kerül – alapozva, festve – helyszínre szállítva, és szerelve. Megközelítőleg 70 és 100 ezer forint között gyártanak és szerelnek személybejárót, amely elengedhetetlen feltétele a telekre való bejutás érdekében. Ha a kerítést tömörré – azaz beláthatatlanná – szeretnénk építeni, akkor további költségnövekedést érünk el.

A tüzihorganyzás sem tartozik éppen a legkedvezőbb áru kategóriába, emiatt itt egy 15-20%-os felárral nyugodtan számolhatunk – a kapuk esetében.

Összegezve:

Oldalkerítés költségei

Zöld drótkerítés – beton szegéllyel és festett zártszelvény oszlopokkal (betonalap nélkül) 120 fm hosszan – anyag+munkadíj:

nettó cca. 1.200.000 Ft

Első kerítés költségei

Beton sávalappal, zsalukővel és festett, kezelt fa szerkezettel 180 cm magasságban, 15 fm szélességben:

nettó cca. 800.000 Ft

Festett, deszkázott két személyautós (4,5 méter széles) kapu és különálló személybejáró (1 méter széles) – anyag+munkadíj:

nettó cca. 500.000 Ft

Összesen tehát 2.500.000 Ft, amit csak erre a beruházási tételre célszerű számolnunk – házépítés során költségként. Ez ugye a 18 milliós családi házunk esetében további 14-15%-os költségnövekedés!

Járda és gépkocsi beálló költségei

Általában Magyarországon két fő hagyományt követnek – új épületek építésénél – járda kivitelezéskor a szakemberek és a beruházók. Van, aki a hagyományosabb beton járdát preferálja, melynek előnye, hogy kedvezőbb áron van, és gyorsabban kivitelezhető. Általában 10 centiméter vastagságban készítik és maximálisan 1 méter szélességben. Hátránya, hogy bontani és helyreállítani nehezebb, valamint idővel ütött – kopottá, ezáltal nem túl tetszetőssé válik.

A például szolgáló nettó 100 nm-es, 10,5×10,5 m alapterületű családi házunk esetében 44 méter járdára van szükségünk, aminek átlagos költsége – különösebb lépcsők nélkül – cca. 3-3.500 Ft/fm áron számolandó. Itt megközelítőleg nettó 150.000 forinttal kell kalkulálhatunk. Persze lépcsők nélkül, és még a kiskaputól sem jutottunk el a ház bejáratáig. Ezen felül nem csináltattunk még 1, vagy két férőhelyes gépkocsi beállót sem.

Amennyiben még tovább szeretnénk szépíteni a kész betonunkat, vagy javítani szeretnénk a repedezettségét, úgy nettó 6-7.000 Ft/nm áron már meg is tehetjük ezt – dekorbetonnal. Ez még nem egy túlontúl elterjedt technológia hazánkban, tekintve, hogy a két eljárás bekerülési értéke már rögtön 10.000 Ft/nm áron lesz.

Helyette nagy örömmel használják a viacolor betont, ami a sima beton járdához képest sokkal tetszetősebb, és könnyebben javítható – szükség esetén. Munkadíjjal együtt azonban egy „alap” Domino térkővel is dupla árral kell számolnunk – a hagyományos beton járdához képest. Viszont itt meg kell említenünk, hogy sajnos nagyon kevés cég van, aki valóban szépen tud térkő járdákat és beállókat építeni, amik később nem süllyednek meg, ezáltal további bosszúságokat okozva a tulajdonosoknak. Pedig egyetlen egy „trükkje” van a precíz térkő burkolásnak – az pedig a megfelelő alapozás.

Összegezzük az itt felmerülő járulékos költségeinket a házépítés során:

Beton járda a ház körül (1 méter szélességben) 44 fm: 150.000 Ft

Beton járda a kaputól a bejáratig (1 méter szélességben)  9 fm: 30.000 Ft

Gépkocsi beálló betonból, 40 nm – 20 cm vastagságban: 160.000 Ft

Összesen: 340.000 Ft

Jól láthatjuk, hogy ez további 2%-a a házépítés során felmerült költségeknek, térkővel pedig minimum plusz 4%-a.

Füvesítés, parkosítás költségei

Az egyik legnehezebb téma a füvesítés. Hiszen, ha nagyon ki van számolva minden fillérünk, bizony sokszor már bele sem fér egy normális tereprendezés az új telken – a ház környezetében. Mi pont ebben szeretnénk Önnek segíteni ezzel a cikkünkkel, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a tételekre, amikkel már a beruházás megkezdése előtt célszerű számolni – a későbbi csalódások elkerülése végett.

A kertépítés is pont egy ilyen terület, hiszen ki szeretne hosszú hónapokon, vagy éveken át a sárban tapicskolni a kertben, miközben a házban minden vadonatúj.

Egy alap szintű tereprendezés után – a megfelelő termőföld elterítését követően – egy füvesítés mindenképpen ajánlott.

Négyzetméterenként hagyományos fűvel, termőfölddel és munkadíjjal együtt nettó 3-400 Ft, míg ugyanez gyepszőnyeggel számolva 3-4-szerese, azaz cca. 1.500 Ft/nm áron számolható.

Összegezve a 100 nm-es, újépítésű családi házunk esetében, az 1000 nm-es sík telkünkön a füvesítés:

800 nm sima füvesítés tereprendezéssel, termőfölddel: 300.000 Ft

800 nm füvesítés gyepszőnyeggel, tereprendezéssel: 1.200.000 Ft

Opcionálisan öntözőrendszer: 500.000 Ft

Jól kiszámolható, hogy egy alapszintű füvesítéssel, öntözőrendszer nélkül is további 1,5-2%-os többletköltséggel kell számolnunk, a 18 millió forintos családi házunk – bekerülési értékéhez képest.

Összegezve a járulékos költségek egy házépítés során

Tisztán látható, hogy egy nagyon visszafogott, de ésszerű viszonyítási alapot szerettünk volna Önöknek bemutatni, amivel kalkulálni tudnak – egy hasonló területen történő – építkezés során. Látszik, hogy a családi ház – építési költségein felül, még minimum (!) 20%+áfa, azaz 25% körüli összeggel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az új épületbe tiszta lábbal költözhessünk be. Ez itt összegszerűen 18+4,5, azaz minimum 22,5 millió forintot takar. Ezáltal már egyből nem igaz az az alap tézis, hogy nyugalommal építhetünk 20 millió forintból – ráadásul „némi” ráhagyással gondoltuk – egy 100 nm-es családi házat.

Természetesen szót ejthetünk még a kaputelefonról, a riasztórendszerről, a külső világításokról, a beépített bútorokról, vagy éppen a konyhai-, vagy háztartási gépekről, melyek további milliókat emészthetnek fel, de ezt inkább az Önök igényeire, és lehetőségeire bízzuk.

Házépítés költségei 2017

Nézze meg milyen változások történtek, amik 2017-2018-ra megnövelték a bemutatott családi ház bekerülési értékét!

Házépítés költségei napjainkban