Falazás

Miután elkészült a házalap, vagy elkészült a pince falazás a födémmel együtt, a következő lépés a házépítés során, a külső falazási munkálatok megkezdése.

Mindkét esetben, azaz akár épült pince, akár nem, ebben a cikkben a földszint, és akár emeleti szint külső falazás építési folyamatát mutatjuk be. Itt most Wienerberger Porotherm, vagy a Leier gyár LeierPlan téglából készülő ház elméleti kivitelezését vesszük végig. Ytong téglával történő külső falazás esetén az alkalmazandó munkafolyamat, szinte teljes egészében megegyező, így aki ilyen szerkezettel építtetné a házát, számára is hasznos ez az írás.

Külső falazat megtervezése, fontos tudnivalók falazás előtt – falazás – nulladik fázis

Már a tervezés stádiumában – az építési engedély megszerzése előtt – meg kell ismerkednünk, és ki kell választanunk a számunkra megfelelő külső falazóelemet, azaz, hogy miből szeretnénk, hogy épüljön a házunk. Évről-évre korszerűsödnek az építőanyagok, így a téglák is. A korábban csak B30-asként ismert tégla – teherhordó falazó elem – mára már szinte csak nagyon vastag hőszigeteléssel kerül felhasználásra a kivitelezők részéről, de inkább beltéri tartófalként használják, tekintettel arra, hogy a hőszigetelő képessége önmagában már lényegesen távol áll a manapság elvárt, vagy előírt követelményektől.

A 7 évvel ezelőtt használt 38-as Porotherm tégla is már jóval „rosszabb” hőátvezetési tényezővel rendelkezik, mint a manapság gyártott modern téglák.

Külső falazás

Nem javasoljuk – új ház építése esetén – a külső túlzott hőszigetelést senkinek, mert manapság sokszor rohamléptekben kell elkészülnie a háznak, így lehetetlen betartani a megfelelő technológiai sorrendeket és száradási ciklusokat. Ennek következtében egy újépítésű téglaház esetében szinte biztos, hogy a ház be fog penészedni. Ez már az első fűtési szezon alkalmával nagy fejfájásokat okozhat, amit gyakorlatilag csak hosszú évek alatt lehet orvosolni, ha lehet egyáltalán.

De mitől is penészedhet be egy ház? Erre egy másik cikkben a későbbiek folyamán visszatérünk majd!

Régen nem volt kérdés B30-as, vagy 38-as tégla használata során, hogy hagyományos kötőanyagot, helyszínen kevert habarcsot használjanak a kivitelezők. A mai napra azonban a zsákos, thermo habarcsot javasoljuk mindenkinek, hiszen a gyárak is ezek használatával garantálják a – szerkezetre kimutatott – szigetelő képességet, hővezetési tényezőt.

De nézzük csak, hogyan is néz ki egy külső falazási munkálat a házépítés során!

Külső falazat helyének kitűzése, kijelölése – falazás – első fázis

Külső falazat helyének kitűzéseMinden esetben – miután elkészültünk házunk alapozási munkálataival – a főfalakat, a sarokpontokat kell először kitűzni. Amennyiben nem épült pinceszint, úgy a földszinti munkálatok során is érdemes igénybe venni geodéta – földmérő segítségét, hogy teljesen pontos eredményeket kapjunk a fontos sarok és magassági pontokról.

Általa visszaigazolást nyerhetünk azzal kapcsolatban is, hogy a ház alapozása megfelelően lett-e kivitelezve – a szerkezetépítők által. A szakemberek kirajzolják a külső falazat nyomvonalát, precízen – terv alapján – odafigyelve a külső nyílások, nyílászárók helyének megjelölésére is.

Főfalak alatti vízszigetelés készítése – falazás – második fázis

Tekintettel arra, hogy a falazatok legnagyobb ellensége a víz, a földből felszivárgó talajvíz, valamint a csapó eső, így minden esetben a főfalak alatt is – majd később az egész aljzatbeton alatt – bitumenes vízszigetelést kell elhelyezni. A főfal teljes szélességében, és legalább 15-20 cm belső ráhagyással – a vízszigetelést a betonalaphoz kell hegeszteni. Az alapot előtte jól meg kell tisztítani minden szennyeződéstől, majd ezután a tükörsima és vízszintes betonra már rá lehet helyezni a vízszigetelő anyagot.

Ahol esetleg közműkiállás van, ott a kivitelezők folyékony bitumennel öntik ki a réseket, hogy a vízszigetelés teljes egészében lefedje az egész alapot. Így semmilyen lehetőség sem marad, hogy a víz – a későbbiek folyamán – a házba beszivárogjon. Javasolt itt is a két rétegben történő vízszigetelés – bitumenes lemezzel, mivel az építkezés során a tégla, a szög, vagy egyéb építési anyag és hulladék jelentősen károsíthatja azt.

Főfalak alatti vízszigetelés készítése

Falazási munkálatok előkészítése, bitumenes lábazati szigetelés – falazás – harmadik fázis

Miután elkészült a vízszigetelés kezdődnek a külső falazást előkészítő munkálatok. Ilyen esetben célszerű mindig követni az engedélyeztetett kiviteli tervekben – építész által előírt útmutatásokat. Általában – nem alápincézett – földszintes ház esetében, amennyiben 38 centis Porotherm téglából építkezünk, úgy az alsó két sort 30 centiméteres téglából írják elő a tervezők, hogy a bitumenes lábazati vízszigetelést rá tudják helyezni a kivitelezők. Ez a réteg az aljzatbeton vízszigetelésével lesz összeköttetésben, ezáltal további védelmet ad a csapóesőkkel szemben.

Lábazati bitumenes vízszigetelés hegesztése

Erre kerülhet rá – később, a 30 és 38 centiméteres téglafal szélességi hézaga közé – a külső hőszigetelő anyag.

Lábazati hőszigetelés rétegrend

Miután tanulmányozták és egyeztették a tervezővel, statikussal a fent említett sarkalatos csomópontokat a kivitelezők, és ezek alapján kijelölték a főfalak nyomvonalait, majd elhelyezték a vízszigetelést az alapra, el is kezdődhetnek a tényleges falazási munkálatok.

Falazási munkálatok megkezdése, sarkok megépítése – falazás – negyedik fázis

A téglafal alatti vízszigetelés elhelyezése, valamint a nyomvonal és nyílászárók helyének feljelölése után, a téglák a külső falak építési – felhasználási helyének közelében kerülnek elhelyezésre. A habarcs elkészítése után a sarkokat falazzák ki első körben a kivitelezők.

Külső falazási munkálatok - első sor

Téglasorok falazása – falazás – ötödik fázis

A téglák alá teljes szélességben és hosszában hézagkitöltő anyag kerül elhelyezésre. Nútféderes kialakítású tégláknál azonban a téglák közé nem kerül habarcs, mert a kialakításnak köszönhetően – a következő sor falazása során – a szükséges habarcsmennyiség befolyik közéjük, kellő szigetelést és tapadást biztosítva, ezáltal.

A sarkok kiépítése után kezdődnek a közbenső falazások, ügyelve a vízszintes és függőleges kialakításokra, valamint a téglakötések megfelelő alkalmazására.

Sarok falazás

Előbb 1,2 méterig falaznak a szakemberek, utána a belső állványzat megépítésével a végleges magasságig. Kihagyva és beleszámítva a betonkoszorút, mely a födém, vagy tetőszerkezet csatlakozási pontjaként szolgál.

Téglasarok falazása

Nyílászárók körül elhelyezendő hőszigetelés – falazás – hatodik fázis

A nyílászárók helyének, területének kihagyása során célszerű mérlegelni a két lehetséges változatot, melyet hőszigetelés elhelyezésére tervezhetünk. Az első és egyben leggyakrabban használt technológia, amikor a későbbiek során beépítésre kerülő külső ajtók – ablakok tokszerkezete köré helyezik el merőlegesen – az általában 5 centiméteres – hőszigetelést. Ilyenkor extra területtel nem számolnak a kivitelezők – a nyílások szélességének kialakítása során.

A másik, általunk is újabban ajánlott technológia pedig, amikor a nyílászárók helyének kialakítása során 5-5 centiméterrel nagyobb nyílást hagynak a kivitelezők. Ezáltal kialakításra kerülhet egy – külső faltól belső falig – merőleges irányban futó hőszigetelés, ami jelentős hőhíd problémáktól mentheti meg a beruházót. Azonban ez a kivitelezés előre tervezést, és egyeztetést igényel mind a fővállalkozó kivitelező, mind a nyílászáró gyártó és beszerelő szakiparosok között.

Áthidalók kialakítása – falazás – hetedik fázis

Miután elértek a külső nyílászárók tervezett magasságához a szerkezetépítő kivitelezők, előre gyártott, vagy a helyszínen vasbetonnal szerelt és a transzportbetonnal kiöntött áthidalókat kell elhelyezniük, készíteniük. Ehhez azonban már előre tisztában kell lenniük a nyílászárók magassági adataival, valamint kerül-e vakolható tokos – „rejtett” redőny beépítésre.

Amennyiben igen, úgy az ajtó és ablakgyártó, a fővállalkozó kivitelező – generálkivitelező, esetleg kiegészítve a műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető jelenlétével – átbeszélik a kialakítandó csomópontot. Ilyenkor célszerű lépcsőzetes áthidalót kialakítani, ami ugyan kicsit megnehezíti az építési munkálatokat, ugyanakkor a külső nyílászárók, valamint a vakolható tokos redőnyök beépítését lényegesen leegyszerűsíti. A vakolható tokos redőnyök előnye, hogy nem vesz el területet az ablaküveg felületéből, valamint sokkal diszkrétebb, mert szemből sem látszik a házon, hogy redőnnyel szerelt, így az esztétikumot is jelentősen növeli.

Lépcsőzetes áthidaló kialakítása vakolható tokos redőnyhöz

Természetesen bejárati ajtó, vagy wc ablak fölé, ahova nem tervezünk redőny beépítését, oda nem kell lépcsőzetes áthidalókat kialakítaniuk a kivitelezőknek, helyette a hagyományos építési technológiát alkalmazva tudják kialakítani a csomópontot. Ilyenkor az előregyártott, vasalt áthidalókat – egymás mellé – vízszintesen helyezik el, a külső téglafal szélességében, vagy a zsaluzatot, a statikus által előírt vasbeton mennyiséggel és mérettel készítik el.

Amennyiben egyáltalán nem kerül beépítésre vakolható tokos redőny – a ház építése és kivitelezés során, úgy természetesen az utóbb említett technológiák valamelyike alkalmazandó.

Hagyományos áthidaló kialakítása

Előfordulhat olyan eset is, ahol nem elég felkészültek a szerkezetépítő kivitelezők, és vakolható tok beépítése esetén is egymás mellé helyezik az áthidalókat – a lépcsőzetes kialakítás helyett. Ilyenkor, amennyiben még nincsenek legyártva a nyílászárók, kizárólag tokmagasítással lehet megoldani a kivitelezési “hibát”. Ilyen esetben tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a tokmagasítás a házon belül mindig látszódni fog. Amennyiben ezt el tudjuk fogadni, úgy persze ez is lehet egy megoldás, hogy mindig látunk a nyílászáró felett 10-15 cm extra „vak”tokot, azaz, toktoldást. Ez az alábbi fényképen kívülről jól látszik, mely még a redőny felszerelése előtt készült. A házban azonban, ezzel az extra magasítással kénytelenek vagyunk megbarátkozni.

Vakolható tokos redőny vízszintes áthidaló nyílászáró tokmagasítás

Miután elkészültek az áthidalók is, a falazatot a betonkoszorú kezdeti pontjáig mindenhol felfalazzák a szerkezetépítő kivitelezők.

Betonkoszorú kialakítása – falazás – nyolcadik fázis

Házépítés során, a téglafal és a betonkoszorú együttes magassága, valamint a végleges belső burkolat magassága alapján alakítják ki a kivitelezők – az előírt belmagasságot.

A betonkoszorú szerepe, hogy a külső falazatot a tető és a födém együttes súlyától megóvja, egyenletesen eloszlassa, a vízszintes terhelést kiváltsa, valamint csatlakozási pontokat adjon például teraszok, vagy szeglemezes tetők kialakításához.

Vasbeton koszorú

Minden esetben a statikus által előírt monolit vasbeton mennyiséget és minőséget kell kivitelezni, zsaluzatban, melynek külső felére hőszigetelő anyag elhelyezése szükséges, mivel a beton önmagában nagyon rossz hővezetési tényezővel rendelkezik.

Vasbeton koszorú szigetelés

A leendő födém, illetve a tetőszerkezet típusától függ – a kialakítandó vasbetonkoszorú szélessége és magassága. Általánosságban elmondható, hogy a külső falazat teljes szélességében és mélységében kivitelezik  a födémkoszorút a szerkezetépítő szakiparosok, a házépítés során. A felhasználandó beton szilárdsági osztálya minimum C16-os erősségű.

Ezzel a fázissal készül el a ház – külső – falazási munkálata.

 

Falazás